Egy angol-amerikai kutatócsapat szerint jóval előbb hódították meg a szárazföldet az első összetettebb létformák, mint azt eddig hitték. A kutatók a skóciai Torridon környéki kőzetrétegekben talált leletekből következtettek erre.
Charles Wellman, a Sheffieldi Egyetem kutatója oxfordi és bostoni kollégáival keresett mikrokövületeket az egymilliárd éve kiszáradt Torridon-tó palává lett üledékeiben. Maximum egymilliméteres élőlények sokaságát találták, köztük olyanokat is, amelyek legalább időszakosan a szárazon is megéltek.
Az eddigi álláspont szerint az első eukarióták, tehát sejtmaggal rendelkező élőlények mindössze 550 millió éve hódították meg a tengerből kiindulva a szárazföldet. Wellmann és kollégáinak Nature című folyóiratban megjelent eredményei azonban ezt megkérdőjelezik.
A kutatók többek közt különféle eukarióta mikrokövületeket találtak baktériumtelepek maradványai közt. Ami szokatlan volt, hogy a szőnyegszerű telepek szélei töredezettek voltak - ami egyértelműen kiszáradásra utal. Welllman úgy véli, hogy ezek az életközösségek közvetlenül a parton tengődhettek, ahol többször kiszáradtak. Tehát egyféle ősi mocsári növényközösség miniatűr kiadásának lehet őket tekinteni. Mivel a Torridon-tó a geológiai adatok alapján édesvíz volt, a szárazföld évmilliókig tartó meghódítása valószínűleg nem a tengerből indult ki - nyilatkozta Wellmann a Der Standard című osztrák lapnak. A történet Skóciában kezdődött, méghozzá félmilliárd évvel korábban, mint hitték.
A Torridon-tó
A torridoni mikrokövületek felfedezése nem egészen újkeletű, J. J. H. Teall természettudós már 1907-ben leírta őket. Azóta azonban senki nem foglalkozott velük. Az új technológiáknak köszönhetően eddig ismeretlen anatómiai részletek tömkelegére bukkantak a kutatók. Egyes mini élőlények sejtek gömbszerű csoportosulásából álltak, és akár a többsejtű élőlények elődei is lehettek. Mások az ősi algák telepeihez hasonlóan szerveződtek, míg akadt olyan is, amely két tompa nyúlvánnyal rendelkezett.